Szülőként és gondozóként mindannyian voltunk már hasonló helyzetben. Mikor gyermekünk a földre veti magát, ököllel üti magát, kiabál és sír, megütik vagy megharapják a testvérüket, vagy a földre dobják az ételt.
A kihívásokkal teli viselkedés és a nagy érzelmek csak a fejlődés normális részét képezik. Mégis, még ha tudod is, hogy ez normális, és gyermekednek szüksége van ezekre a tapasztalatokra, attól ez még nem könnyíti meg a helyzetet.
Tekintettel arra, hogy minden gyermek egyedi, így ami az egyik gyermeknél működik, az nem feltétlenül hasznos stratégia a következő esetében. Ezért nem tudunk mást tenni, mint hogy a saját gyermekünkről, önmagunkról, mint szülőről, valamint a környezetről szerzett ismereteinket használjuk fel egy olyan terv kidolgozására, amely kifejezetten a mi egyedi helyzetünknek megfelel!
Mérd fel a környezetet
Amikor egy gyermek kihívást jelentő viselkedést mutat, először is hasznos lehet, ha visszalépsz egyet, és felméred a környezetet. Nagyon gyakran a gyermek környezetében bekövetkezett változás okozhatja a gyermek megváltozott viselkedését.
Íme néhány módszer, amellyel felmérheted a környezetet, és kis módosításokat hajthatsz végre gyermeked kihívást jelentő viselkedésének kezelésében:
- Korlátozd a választási lehetőségeit – Ha a kicsi szereti kidobni a játékokat a kosarakból vagy lerombolja az eddig felépített, létrehozott dolgokat (ami ne feledd, fejlődési szempontból megfelelő), szánj időt arra, hogy korlátozd a rendelkezésére álló tárgyak számát. Felnőttként sok többletmunkát okozhat a rendetlenség eltakarítása, ha a gyerekek rendelkezésére álló játékok száma bővelkedik; ha azonban korlátozzuk, hogy a gyermek egyszerre hány játékhoz férhessen hozzá, sokkal könnyebbé tesszük a takarítást a gyermek és magunk számára egyaránt.
- Biztosíts kellékeket a takarítás ösztönzésére – Azokon a területeken, ahol a kiömlés veszélye fenyegethet, például a mosdókagylónál vagy az elválasztóasztal közelében, tegyél a gyermek számára elérhetővé tisztítóeszközöket, például egy kéztörlőt vagy egy kis porszívót és kefét. Miután megmutattad neki, hogyan tudja használni ezeket az eszközöket, ezzel a gyerekeket arra ösztönzöd, hogy saját maguk takarítsák el a kiömlött anyagot, és ezzel kiküszöbölhetik a frusztrációt, amelyet ezek a rendetlenségek okozhatnak.
- Használj vizuális ütemtervet – A reggeli és lefekvés előtti rutin gyakran kaotikus és rohanó. Ha ehhez hozzáadunk egy kicsi babát, aki érvényesíteni akarja autonómiáját, és önállóan szeretne felöltözni, akkor a türelmünk valószínűleg megfogyatkozik. Használj vizuális ütemtervet, hogy segítsd a gyermekeket az önállóság fejlesztésében ezekkel a rutinokkal. (Tipp: Még az is hasznos lehet, ha gyermeked előző este kiválasztja a ruháit, vagy becsomagolja az ebédjét, ha tudja, hogy a reggelek kicsit időhiányosak lehetnek.)
- Hozz létre egy békesarkot – Emberként mindannyian nagy érzelmeket élünk át, és ez a gyerekek esetében sincs másként. Ezért kell egy olyan teret kialakítani a környezetében, ahová el tud vonulni kicsit összeszedni, rendezni magát, valamint akkor is, ha magányra vágyik.
Értékeljük magunkat
Felnőttként talán a legnehezebb, de néha a leglényegesebb feladatunk az, hogy felmérjük, hogyan előzhetjük meg a gyermek fejlődésének akadályozását. Fontos, hogy tegyünk egy lépést hátra, és felmérjük, hogy gyermekünk kihívásokkal teli viselkedése hogyan függhet össze saját gondolatainkkal, érzéseinkkel vagy tetteinkkel.
Amikor felméred saját gondolataidat és viselkedésedet, hasznos lehet figyelembe venni:
- Megfelelőek-e az elvárásaim gyermekem életkorának és fejlődési szakaszának?
- Hogyan érzem magam, és hogyan járulhat hozzá ez a tetteimhez, és így a gyermekem viselkedéséhez?
- Aludtam eleget? Éhes vagyok? Valami más zavar engem érzelmileg, vagy okoz külső stresszt?
- Hogyan befolyásolják a gyermekem viselkedésével kapcsolatos érzéseimet saját gyermekkori élményeim?
- Valóban probléma ez a viselkedés?
Fontos, hogy mindig emlékezz arra, hogy megkegyelmezz magadnak, különösen ezekben a megpróbáltatásokkal teli pillanatokban, és amikor ilyen mélyen magadba tekintesz. Szülőnek lenni kemény munka; próbálj meg nem ítélkezni önmagad felett, ehelyett inkább ismerd fel, milyen szerepet játszhatsz a történésekben, és fontold meg az apró változtatásokat, amelyekkel könnyebbé teheted magad és gyermeked dolgát!
A gyermek
Amikor a gyermek kihívást jelentő viselkedést tanúsít, azt is fontos figyelembe venni, hogy mi zajlik le benne. Előfordulhat, hogy a gyermek viselkedésének indoklása egyszerűbb, mint gondolnánk!
Néhány dolog, amit érdemes figyelembe venni, amikor a gyermeke kihívást jelentő viselkedésének lehetséges okairól gondolkodsz:
- Milyen a gyermek alvási szokása? Lehetséges, hogy elfáradt? (Vegyük fontolóra, hogy mennyi idő alatt alszik a gyerek, és hogy alszik-e egész éjszaka)
- Éhes?
- Mutatja-e a megfázás tüneteit?
- Lehetséges, hogy más egészségügyi aggályok is okozhatják a viselkedését?
- Esetleg növekedési rohamba vagy új fejlődési szakaszba lépett?
- Történt-e változás a gyermek életmódjában?
Függetlenül attól, hogy hol kezded, a gyerekek kihívást jelentő viselkedésének támogatása során hasznos felmérni és figyelembe venni világának ezt a három kritikus összetevőjét.
Igyekezz kegyelmet adni magadnak és gyermekednek az úton, végül is szülőkként, és gyermekként is mindannyian tanulunk és fejlődünk nap mint nap!
